Detektívtörténet,  Agave,  2021,  Richard Osman,  A ​csütörtöki nyomozóklub,  Humoros,  2,5 pontos,  Krimi

Richard Osman – A ​csütörtöki nyomozóklub [A csütörtöki nyomozóklub I.]

MŰFAJ: Humoros, Detektívtörténet

SOROZAT RÉSZE: A csütörtöki nyomozóklub I.

 
FÜLSZÖVEG:
 

“Egy békés nyugdíjasotthonban négy valószínűtlen barát minden csütörtökön összeül, hogy megoldatlan gyilkosságokról beszélgessenek.

Amikor kegyetlen gyilkosság történik a saját otthonukban, a csütörtöki nyomozóklub hirtelen egy aktív nyomozás középpontjában találja magát.

S bár Elizabeth, Joyce, Ibrahim és Ron már a nyolcvanhoz közelítenek, van még pár trükk a tarsolyukban, amire senki sem számít.

Vajon képes ez a furcsa, de végtelenül imádnivaló csapat elkapni a gyilkost, mielőtt túl késő lenne?

Richard Osman első regénye a megjelenését követően azonnal elnyerte az olvasók és kritikusok tetszését, ráadásul sorra döntötte meg az angol könyvpiac rekordjait. A csütörtöki nyomozóklub több mint 1 millió példányos eladásával 2020 legnagyobb debütálása lett, hosszan vezette a sikerlistákat, a filmjogokat pedig Steven Spielberg vette meg.”

Értékelés

Rettentően sokat olvastam már erről a könyvről és többen is ajánlották, hogy olvassam el, mert jaj de jó! Így hát gondoltam az Agave kihívásra megveszem én is, és meglátjuk, hogy mit tud nyújtani. 

Bevezetés:

Kicsit féltem tőle, mert nehéz jól előadni a krimit és a humort, de a fülszöveg és a borító is azt ígérte nekünk, hogy jól fogunk szórakozni! A regény Agatha Christie-t említi meg, így valami hasonlóra számítottam rengeteg humorral. 

Remekül telik az út. Süt a nap, kék az ég, gyilkosság van a levegőben.

 

Amit szerettem benne:

A borító meseszép, nagyon tetszik a keménytáblás kiadás, és az illusztráció is nagyon kecsegtető. A könyv lapjai a megszokottan, kényelmesen lapozható darabok, és a betűméret is megfelelő.  

Az első néhány oldal nagyon megfogott, vicces volt és könnyed a stílusa. Nagyon bíztam benne, hogy végig így marad. A karakterek érdekesnek bizonyultak, tetszett, hogy nem a megszokott korosztály fog nyomozni, hanem nyugdíjasok

– Hályogom van. Akkor is beengedném magát, ha a könyvtári kölcsönzőjegyét mutatná fel.

 

Ami kevésbé tetszett:

Az első harminc oldalnál nagyon lelkes voltam és még mosolyogtam is néhány humoron, azonban utána sajnos folyamatosan csökkent az érdeklődésem. Az elbeszélés iszonyatosan vontatott, a humor valahol eltűnt, feladta az író vagy nem tudom mi történhetett. Az első gyilkosságig még reménykedtem, hogy beindul a történet, de ez nem történt meg. Ugyanabban a stílusban haladtunk tovább és beszéltünk a semmiről: öregek életéről, ÉTELEKRŐL és unalomról. Olyan, mintha a könyv 10%-a lenne krimi, 90%-a pedig öregek beszélgetése. 

Ez a könyv nem szólt semmiről, annyira sok volt a mellébeszélés, hogy a lényegi része elveszett. A várt humor tényleg nem tudom, hogy hol maradt, mert én nem nevettem, sőt…szenvedtem! Ami humor lett volna, az is olyan volt, mintha egy idős próbálna poénkodni egy 20 évessel, és inkább fájt, mintsem mosolyogjon rajta az ember lánya. 

A karakterek hasonlóak, mindegyik szürke és jelentéktelen. Senkit nem tudtam megkedvelni, Joyce egyenesen bosszantott, talán Ron volt a legértékelhetőbb közülük. Igazából sok minden ki sem derült velük kapcsolatban, ami igen, az is annyira eseménytelen maradt számomra. 

A krimi szál rettentően kevés volt, és kitalálható is. Így sajnos nekem nagy csalódás a regény.

Összegzés:
 

Ha egy 120 oldalas regény lenne, akkor élveztem volna. Ki kéne vágni a sok felesleges részt, és így egy jobb könyvet kapnánk.

Könyv említések:

BORÍTÓ: Figyelemfelkeltő, a műfajhoz passzoló. Szerettem. 

TÖRTÉNET: Kegyetlenül vontatott, a humor számomra nem volt vicces.

KARAKTEREK: Egytől egyik unalmasak, nem kedveltem meg senkit sem. 

BORÍTÓ: 5/5

TÖRTÉNET:  2/5

KARAKTEREK: 2/5

KIADÓ: Agave

MEGJELENÉS: 2021

OLDALSZÁM: 368

Kedvenc karakter:

Amit szerettem benne: Borító

Amit nem szerettem benne: Unalmas, semmiről nem szól

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük