Sci-fi,  2015,  Michael Crichton,  Jurassic Park,  Kossuth,  Felnőtt,  Horror,  5 pontos,  Filmadaptáció,  Regény

Michael Crichton – Jurassic Park/Őslénypark

(Katt a képre)



“Kezdetben az Isla Nublar sziget háborítatlan nyugalomban… lakatlanul állt. Egy meghökkentő tudományos kísérlet, s egy tehetős vállalkozó álomvilága azonban a piciny szigetet roppant csodák színhelyévé varázsolta. Megszületett az őslénypark! Itt, ahol a vad dzsungel burjánzik és az elfeledett élet megújul, az elmúlt évmilliókból visszatérnek a dinoszauruszok a Földre!” 


Hogy találtam rá?


Nos, az egyik kedvenc filmem, és ahogy megtudtam, hogy van belőle könyv azonnal el akartam olvasni.


Kiknek ajánlom? 


Azoknak, akik dinómániások, szeretik a tudományos könyveket, vagy csak azoknak akik nem ponyvát, romantikus könyvet szeretnének olvasni.


Bevezető:


Dinók, tudomány, génmanipuláció, fantasztikus. Ezt a négy szót lehet legjobban használni erre a könyvre. A történetet nem hiszem, hogy feszegetni kéne bárki előtt is, hiszen minden ember életében legalább egyszer megnézte a Jurassic Park című filmet, de azért hátha akad olyan, aki még csak hallani hallott róla, de nem volt alkalma, vagy kedve megnézni a filmet.

Angol borító

Én most a filmet kihagyom és a könyv szerint vezetem majd be az olvasót a történetbe (habár a film és a könyv között kisebb eltérések vannak, nagyobb részt ugyanaz a kettő), melyben dinók megannyi hada és a tudomány, valamint az emberi önzőség küzd egymással.

A legelején a könyvnek egy baleset történik, egy munkás súlyosan megsérül és helikopterrel egy helyi kis kórházba szállítják, ahol egy fiatal doktornő gondjaira bízzák. A férfinek nagyon súlyos a sérülése, azok, akik beszállították a sérültet azt mondják a doktornőnek, hogy üzemi baleset történt, a férfin átment az exkavátor. Ám az orvos látja, hogy a vállától a mellkasáig mély, tépett seb árulkodik arról, hogy ez nem lehet üzemi baleset…ez támadás. Valamiféle állat támadhatta meg, habár ezt tagadják. A sérült férfi egy időre magához tér és valami raptort emleget, egy hupiát, ahogy a Costa Rica-iak szólítják. Egy éjszakai rém, ami elrabolja a kisgyerekeket és a kisbabákat. A beteg vonaglani kezd, a doktor pedig segítséget szeretne nyújtani neki de megállítják, mondván, hogy rászállhat a hupia átka és ő is megbetegedhet.

Raptorok a filmből

Máshol is balesetek történnek, egy család kirándulni megy és a kislány fura, pici gyíkszerű lénnyel találkozik, akik megcsipkedik, majd egy kisbabát rágnak szép, apró lényeg a csecsemőágyban. A megcsipkedett kislány állítja, hogy a lény, aki megtámadta felegyenesedve járt és gyíkszerű volt. A szakértők azt mondják, hogy valószínűleg egy baziliszkusz haraphatta meg de hamar kiderül, hogy a harapás valami mástól is származhat. Egy olyan lénytől, ami már nem is élhet ezen a földön.
Néhány tudóst pedig (köztük Alan Grant, a nagyszerű paleontológus) meghívnak egy parkba, egy rövid kis körútra, mely elég érdekesnek tűnik, egy olyan helyet ígérnek nekik, ami jobb, mint az ásatás és amelyet soha nem fognak elfelejteni.


Értékelés:

Az angol bortó szerintem nagyon szép, én, mint dinókedvelő azonnal lecsapnék rá, ha meglátnám a boltokban, kerülne akármennyibe is. Nincs eltúlozva a szín, kellemes a szemnek a színösszeállítás, a dinó jól meg van rajzolva, nincsenek rajta felesleges dolgok.

A park

A könyv eleje is nagyon érdekesen indul, nem nehéz belemerülni. Kis részekre van osztva minden úgyhogy egyszerűen meg lehet találni, hogy hol hagyta abba az ember az olvasást. A fogalmazás kitűnő, szépen ki van fejtve benne minden egyes kis részlet. A tudományos részeket roppant egyszerűen taglalja az író, egy olyan illető is hamar megérti őket, aki nem igazán jártas ezekben a témákban, vagy esetleg nem kedveli az ilyen jellegű dolgokat. Hiszen az író rengeteg példát felhoz a káoszelméletre is, legalább négy-öt érthető példát bemutat nekünk, így szinte játszva megtanuljuk a fogalmakat és a dolgok lényegét.

Dr. Alan Grant a filmben

A számítógépes programozásnál és ott, ahol a gép a történetben kiír valamit, ott a könyv is egy kisebb képpel mellékelje, hogy mit láthatnak a szereplők, így szinte úgy érzi magát az ember, mintha ő is ott lenne és azt látná, amit a karakterek látnak a monitoron. Ezzel a módszerrel még jobban azonosulni lehet a karakterekkel és élvezhetőbbé teszik az olvasást.

A karakterek nem rosszak, mindegyiknek megvannak a saját tulajdonságaik, a saját stílusuk, észjárásuk, jól kidolgozott mindegyik és nem egyformák. A tudósok okosak és mindent megmagyaráznak a többieknek, mindenki nagyszerűen ért a szakmájához, látszik, hogy az író rengeteg dologhoz konyít és amihez kevésbé, azokhoz nagy segítséget kért olyanoktól, akik jártasok benne (ezt a lap utolsó oldalán mellékeli is, hogy volt akitől segítséget kért a tudományos leírásokhoz), így könnyen vissza lehet vezetni, hogy nem csak keresett valamit egy darab könyvből, hanem utánanézett a dolgokat és több helyen is gyűjtött információt róla. Ez sajnos sok mostani könyvben kiesik, mert az író csak keres valamit a neten és rögtön az első találatot leírja, nem néz alaposabban bele a dolgokba, Michael Crichtonra viszont ez nem érvényes.

Ian Malcolm a filmben

A történetet nem találtam unalmasnak, mindig volt benne valami, ami előrevitte az eseményeket, kifejezetten tetszettek azok a részek, ahol leírta a raptorok és más dinók viselkedését. Az egész ötlet, maga az, ahogy a szúnyog szívta a dinók vérét, és, a szúnyog borostyánban megtalált leletéből szedték ki a kihalt dinó DNS-eket, fantasztikus. Az, ahogyan felépíti ezeket a folyamatokat és ahogy el is magyarázza őket, félelmetes. Nem is tudom elképzelni, hogyan lehetett valaki ilyen nagyszerű tudós, hogy ezeket kitalálja és meg is valósítsa, le a kalappal azelőtt, aki meg tudná csinálni.

A termek, ahogy fel vannak építve és az egész park szerkezete nagyszerű, látszik, hogy az író mindent tényleg kitalált, talán rajzot is készített hozzá. Minden ki van benne építve, a könyvbeli tervezők mindent megterveztek tökéletesen és igazából mindennek normálisan kellett működnie, ahogyan azt ők gondolták. Csak hát arra nem számítottak, hogy Ian Malcolm elmélete tényleg beigazolódott, pedig a park építése közben is kértek tőle  tanácsot.

John Hammond a filmben

A kicsi raptorok egyszerűen ennivalók voltak, úgy megölelgetnék én is párat, mint a könyvben Tim tette, a nagyok pedig pontosan úgy viselkedtek, ahogy azt elképzeltem. Rendkívül okosak voltak, szépek és gonoszok. A legtökéletesebb gonosz karakter a könyvekben. ^^

Egyetlen egy dolog nem tetszett csak a könyvben -minden más tökéletes volt-, mégpedig az, hogy Hammond és Malcolm meghaltak, pedig ők a filmben is túlélik, semmi nem lesz velük. Sőt Malcolm a második rész főszereplője, ezért is vagyok nagyon kíváncsi, hogy vajon a második könyv miről szólhat. Elég valószínű, hogy így szinte teljesen más lehet, mint a film, ez a könyv viszont hasonlított a filmre, habár azért itt is volt sok minden máshogy, mint a filmben. Annak viszont örültem, hogy a Vadász túlélte itt, mert a filmben ő a másik kedvenc karakterem.

 

Pontozás

Történet: 6/5

Karakterek: 5/5

Borító: 5/5

Kedvenc karakter: Ian Malcolm, Muldoon, John Hammond és a Raptorok

Amit szerettem benne: A történet, a dinók, a tudományos részek, szóval Minden

 

Amit nem szerettem benne: A két kedvenc karakter elhalálozása

Adatok

 

Kiadó: Maecenas

Megjelenés: 1993

Oldalszám: 580
Eredeti cím: Michael Crichton – Jurassic Park






Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük