Boszorkánydinasztia,  Leda D'Rasi,  Mogul,  Fantasy,  Kortárs,  2018,  4 pontos,  Regény

Leda D’ Rasi – Talán tündérmese [Boszorkánydinasztia III.]


“Van, hogy a múlt gúzsba köt.

Fairy a Dinasztia legtitokzatosabb tagja. Jéghideg, távolságtartó, érzelemmentes. Saját bevallása szerint előbb ugrana fejest az első működő vulkánba, semhogy egy férfihoz legyen kötve. Igen ám, csakhogy az Égieket nem érdekli a boszorkány véleménye. Ők úgy szövik a szálakat, ahogy a legjobbnak tartják, így Fairy sem kerülheti el a sorsát. Vagyis a férfit, aki – akarja vagy sem – a párja. A kérdés csak az: mit tenne meg, hogy szabaduljon a helyzetbtől?

Ruehl, az alakváltók koronahercege vadászatra indul. Prédája a számára rendelt nő, akit udvarlás helyett becserkészéssel kell elejteni. A férfi számára nem kis kihívás a boszorkány, ő azonban nem adja fel. Ahogy a múlt darabkái lassan a felszínre kerülnek, Ruehl megérti, mi lapul az ellenséges pillantás mögött, és felveti a fejét a kétség. El tudja-e feledtetni a nővel az élet rémségeit?

Míg ők ketten egymás kitartását teszik próbára, a háttérben az Ítélőszék sem tétlenkedik. Vezérük meggyöngült egészsége sötét felhőként borul a szövetségre, és felbukkan egy ifjú katona, aki vakmerő tervvel áll elő, hogy visszaállítsa mestere egykori hatalmát.

A sorozat harmadik részében az írónő a vadregényes Afrikába kalauzolja az olvasót, és miközben megmutatja, mire képes a vak gyűlölet, bebizonyítja, hogy a szerelem még a legmélyebb sebeket is képes begyógyítani. Mert attól, hogy egy történet rémesen indul, még lehet tündérmese a vége.”

Várható megjelenés: Október 22

Hogy találtam rá? 

Mogul kiadós könyv és ismerem a szerzőt is.

Saját példány? Dedikált?

Igen.

Kiknek ajánlom?

Mindenkinek, aki odavan a témáért, vagy olvasta az előző részeket. Ha még nem, akkor hajrá! 🙂 

Értékelés:

Már vártam a történetet, mert olyan kevés mostanában az ehhez hasonló fantasy regény, vágytam egy jó vérfarkasos-boszorkányos sztorira. Amikor megtudtam, hogy az előző részekből a két kedvenc karakterem része jön, nagyon boldog voltam. Foglalkoztatott, hogy alakul a hideg Fairy és a hősszerelmes Ruehl kapcsolata.

Stílusában a könyv nem sokat változott. Ugyanúgy hozza azt a könnyedséget és rugalmasságot, amelyet az előző részekben megszokhattunk. Az alapfelállással nem várat sokáig az írónő, hamar az események közepén találjuk magunkat. Szeretem Leda könyveiben, hogy mindig vicces és szórakoztató tud lenni, de ugyanakkor megjelenik egy mélyebb vonulata is a történetnek, ami sokkal közelebb hozza az olvasóhoz a karaktereket. Ez a változatosság teszi gördülékennyé és mozgalmassá a sztorit.

A karakterek másabbak voltak, mint az előző részben, el tudtam volna képzelni őket még több szituációban, hogy alaposabban megismerhessük a motivációikat. De ezt lehet csak én hiányolom. Ennek ellenére, mint ahogy már említettem, találóak és humorosak a jelenetek. Nagyon szerettem Fairy visszaemlékezéseit, feldobtak ezek a plusz információk. Ezekkel soha nem lehet mellélőni.

A főszereplőhöz nagyon illett ez a férfiutálat, hűen tükrözte a jellemét. Nyinive számomra egy plusz volt, egyetlen aki valamilyen érzelmet ki tudott csikarni a boszorkányból, ez igazán aranyossá tette a jeleneteiket. Ruehl nagyjából olyan volt, mint amilyennek korábban elképzeltem. Kedveltem, hogy ő is elég gyorsan felhúzza magát, ha nem kapja meg, amit akar. Látszott, hogy az írónő figyelt arra, hogy Ruehl és Lazarus testvérek, és olyan fajhoz tartoznak, amelynek jellegzetessége a türelmetlenség és a heves érzelmek. Főleg, ha a párjukról van szó.

A könyvben nem csak a romantika és a humor jelenik meg, hanem fontos dolgokra is rávilágít nekünk az írónő. Ilyen például az éhezés, a nyomor, a drogproblémák és a betegségek, továbbá a szülő-gyermek kapcsolatra is odafigyelt. Szóval a regény nem csak a jó dolgokra összpontosít, nagy tanulságokat rejt magában. Így a cím is igazán találó: Talán tündérmese. Ha egy kapcsolat nem indul tökéletesen, és nem minden happy, mégis megkaphatja bárki a maga tündéremeséjét, ha egy kicsit odafigyel a másikra.

Összességében úgy gondolom, ismét egy jó kis történetet kaptak a Dinasztia sorozat olvasói.

Történet: Hasonlóan könnyed és hangulatos, teljesen illik a sorozat eddigi kötetei közé. A sztori lassan forrja ki magát, viszont gyorsan kiderül ki-kivel van. A nyelvezet könnyed és humoros, így gyorsan lehet vele haladni.

Karakterek: Az előző részekhez képest kissé másabbak lettek, mint vártam. De ettől még szerethetőek és emberiek.


Borító: Tökéletesen passzol a szériába. Tetszik ez a hátulról fotózós stílus, amit a borítóképnél alkalmaznak.
A könyvre itt tudsz előrendelni:

 

 

 
Ha tetszett a poszt, akkor iratkozz fel. A blog alján, a “Feliratkozás a webhelyre” gombra kattintva!

Pontozás  

Történet: 4/5 

Karakterek: 3/5

Borító: 5/5

Kedvenc karakter: Ruehl

Amit szerettem benne: A könyv rugalmassága, olvashatósága és a visszaemlékezős részeket

Amit nem szerettem benne: El tudtam volna képzelni még több jelenetet külön-külön a szereplőkről, ahol jobban, mélyebben megismerhetjük őket.

Adatok

Kiadó: Mogul

Megjelenés: 2018

Oldalszám: 482

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük