Karen Dionne,  Agave,  2021,  Kortárs,  Thriller,  4 pontos,  Pszicho-thriller,  Regény

Karen Dionne – A ​bűnös nővér

MŰFAJ: Thriller

SOROZAT RÉSZE: –

 
FÜLSZÖVEG:
 

“Tizenöt hosszú éven át el volt zárva a társadalomtól – önkéntes száműzetésben egy elmegyógyintézetben –, büntetésként azért a borzalmas bűnért, amit gyermekként elkövetett. De mi van akkor, ha ez mind hazugság?

Rachel Cunningham másfél évtizeddel ezelőtt egy pszichiátriai intézetbe záratta saját magát, ahol egyre csak az emlékezetében tátongó lyukak kínozták, és a bizonyosság, hogy ő a felelős a szülei haláláért.

Ám amikor új részletek tárulnak fel előtte a gyilkosságokkal kapcsolatban, Rachel válaszok után kutatva visszatér arra a helyre, ahol egykor biztonságban érezte magát: a michigani Felső-félsziget erdeinek legmélyén megbújó hatalmas családi vadászházba.

Ahogy Rachel lassanként elkezdi kideríteni, mi történt a szülei meggyilkolásának napján, rájön – épp úgy, ahogy anyja is tette egykor –, hogy az otthon nem csak a szeretet, de a leírhatatlan gonoszság színhelye is lehet, és a kötelék, ami a saját nővéréhez fűzi, a legmérgezőbb mind közül.

Karen Dionne új, hitchcocki hangulatú thrillere egy fiatal nő harcát mutatja be a démonaival, és egyben vérfagyasztó tanulmány a pszichopátiáról..”

Értékelés

Nagyon kíváncsi voltam már erre a regényre, viszonylag későbbi rendelésemmel érkezett meg, de hamar el akartam olvasni így az elsők közé került. 

Bevezetés:

Az írónőtől nem olvastam még, de a korábbi könyvének az értékelései nem voltak annyira jók, viszont bíztam benne, hogy nekem tetszene ez a történet, mert a fülszöveg megnyert. A borító passzol a műfajhoz, és a történethez is. Tetszenek az illusztrációk rajta, szerintem jobban sikerült, mint az angol.

Megáll az út közepén, félrebillenti a fejét, széttárja a karját, és pörögni kezd. Mint egy pillangó az égen, unikornisok és szivárványok tengerében.

Amit szerettem benne:

Hamar becsöppenünk az eseményekbe, a történet két idősíkon keresztül meséli el nekünk az írónő. Az egyik szereplőnk Rachel, a másik pedig Jenny

Rachel egy pszichiátriai intézetben élő fiatal lány, aki saját magát küldte be, mert megölte a saját szüleit. A könyv első fele itt játszódik és fokozatosan építi fel a karaktert az író. Kezdetben egy elkeseredett lány, akinek eszébe sem jut, hogy kimenjen a világba, az egész életét az intézetben szeretné leélni azért, amit tett. Ám egy kis segítséggel, miután elolvasta a rendőrségi jelentést, világossá válik a számára, hogy nem követhette el a gyilkosságot. De akkor viszont ki ölte meg a szüleit és ki helyett büntette saját magát 15 éven keresztül? 

Nekem ez az alapfelállás nagyon tetszett és végig számítottam valamilyen csavarra a könyv végén. A stílusa könnyed, gyorsan tudunk vele haladni, és a nézőpont váltakozások miatt is visz magával a történet. Én jobban kedveltem a múlt eseményeit, mint a jelenét. Izgalmasabbnak találtam és a bizarr jelenetek miatt mindig tovább és tovább akartam jutni a sztoriban. Kicsit olyan volt, mintha egy Jeffrey Dahmer hasonmást olvasnék, de cseppet sem zavart, sőt!

A történet pörgős. A hátborzongató, groteszk jelenetek szerintem jól sikerültek, nem volt túlzó, de kevés sem. A háttér információkat kikereste az írónő és a betegséggel/kezelésekkel kapcsolatban a leírások rendben voltak, de nem is ezekre fektette a hangsúlyt, ami nálam megint egy jó pont volt. Sokkal inkább a lelki dolgokkal foglalkozott.

Rachel szimpatikus főszereplő, együtt érezni picit nehézkesen sikerült nekem, ahhoz túlságosan gyorsan vitt a könyv eleje, ám itt nem is az volt a cél. Diana karakterét szerettem a legjobban. kimondottam tetszett az, ahogy felvezette őt az írónő. Jenny szerethető anyuka, aki mindent megtenne a gyermekeiért, így egy erős nőnek mondanám, de neki is megvoltak a hibái. 

 

Ha képesek megszerezni, amit akarnak – kegyetlenkedés nélkül -, megteszik.

 

Ami kevésbé tetszett:

Rachel ahhoz képest, hogy ennyi időt töltött kvázi bezárva, túl talpraesett és túl “józan” volt nekem, igaz, hogy az író próbált különlegességet vinni az ő szerepébe, amit be tudtam annak, hogy mégiscsak borzalmas dolgot élt át és hosszú időn keresztül volt kezelés alatt. Mégis, amikor kilép a világba mindenre képes volt, nem volt semmilyen hátráltató tényező, még könnyedén be tudott menni a vadászházba is. 

Jenny habár erős szereplője az eseményeknek, mégsem teszi oda magát és próbálja megoldani a helyzetet. Magát nyugtatja és próbálja más szemmel nézni azt, ami egyébként nyilvánvaló. Azt viszont becsültem benne, hogy belátta a hibáit, és próbálta korrigálni, még ha késő is volt és legalább folyamatosan kapcsolatban volt egy orvossal. A bizonytalansága, tehetetlensége emberi volt,, viszont én a párnás dolognál már feladtam volna a helyében. Nagyon kedveltem benne azt, hogy így szereti az állatokat és a lányokat is erre nevelte.

A történet kitalálható és már a cím is rengeteget súg nekünk. Végig számítottam arra, hogy majd lesz valami csavar, esetleg tudathasadásos megoldás, viszont a lezárás egyszerű. 

Ezek a dolgot levontak a regény élvezetéből egy keveset, ettől függetlenül meglehetősen élveztem és kedvet kaptam az írónő másik könyvéhez is! Egy laza, esős téli olvasmánynak tökéletes választás.

Összegzés:
 

Pörgős, ám kitalálható történet, viszont eléggé élvezhető a stílusa az írónak. Engem megnyert, szívesen olvasnék még tőle!

Könyv említések: Grimm-mesék – A sövénykirály és a medve, Grimm-mesék –  Tizenkét vadász, John Hassal – Jane Monmouth: Aranyfürtöcske és a három medve

BORÍTÓ: Passzol a műfajhoz, eléggé komoly az illusztráció, azonnal tudjuk, hogy milyen könyvet tartunk a kezünkben.

TÖRTÉNET: Egyszerű, viszont szórakoztató.

KARAKTEREK: Diana kedvencem lett, de  szerettem volna, ha többet szerepel. Rachel túl komoly volt ahhoz képest, hogy betegként kezelték éveken át.

BORÍTÓ: 4/5

TÖRTÉNET:  4/5

KARAKTEREK: 4/5

KIADÓ: Agave

MEGJELENÉS: 2021

OLDALSZÁM: 240

Kedvenc karakter: Diana

Amit szerettem benne: Stílus, hangulat

Amit nem szerettem benne: Logikai gondok, az, hogy kitalálható volt

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük