James Patterson · J.D. Barker – A zaj
MŰFAJ: Thriller, misztikus
SOROZAT RÉSZE: –
“Az oregoni Mount Hood közelében egy ismeretlen eredetű, pusztító erejű hanghullám söpör végig egy kis településen. A katasztrófában mindenki életét veszti, leszámítva egy testvérpárt, akik még időben elérték az egyik óvóhelyet. A jelenség hamarosan több helyen megismétlődik, és további megmagyarázhatatlan események is történnek. Egyesek szerint a kínaiak vagy az oroszok vetettek be egy új titkos fegyvert. Mások isteni eredetű megtorlásban hisznek.
A kormány a helyszínre küld egy csapatot, hogy kivizsgálja az esetet, de a csapat tagjai egymással ellentétes feladatokat kapnak. Dr. Martha Chan pszichológusnak, aki egészségügyi vészhelyzetekre szakosodott, tanulmányoznia kell a túlélőket. Alexander Fraser főhadnagynak, aki egész életében katonai pályára készült, és nem bízik a civilekben, el kell különítenie őket. Kisvártatva azonban teljesen eluralkodik a káosz, és mindenki kénytelen lesz összefogni, hogy megoldást találjanak az őrjítő zaj eredetére, ami senkit és semmit nem kímél.
James Patterson és J.D. Barker második közös regényében a rettegés eddig ismeretlen hangon szólal meg, és ez a hang a két méltán népszerű szerző képzeletvilágának legsötétebb zugaiból származik.“
Értékelés
Barkertől már olvastam korábban regényt, és azt sem tartottam rossznak, így gondoltam, hogy a Zajjal sem tudok nagyon mellélőni, ezért is választottam.
Bevezetés:
Egy gyorsan olvasható, laza, viszont izgalmas thrillerre számítottam, a fülszöveg alapján nagyon jó kezdésnek éreztem ezt a történetet és vártam, hogy mit hoznak ki az írók belőle.
– Egy klimatológus, egy asztrofizikus, egy geológus, egy biológus és egy pszichológus, akiket a Védelmi Minisztérium gyűjtött össze? Szerintem megtámadtak bennünket a földönkívüliek.
Amit szerettem benne:
A stílus megnyerő volt, és habár kevés Barker könyvet olvastam eddig, szerettem. Laza volt és élvezetes. Imádtam, hogy voltak benne horrorosabb elemek is (bár ebből tudtam volna többet elképzelni), és érdekes volt az alapfelállás is, nagyon kíváncsi voltam, hogy mi lehet ez a zaj, ami megzavarja az embereket.
Szerettem a lendületességét, gyorsan lehetett vele haladni. A sztori hamar beindult, nem kellett sokat várnunk rá, és így az elején vittek a sorok magukkal. A karakterek érdekesek, főleg a két lány története érdekelt leginkább, ők voltak számomra azok, akikért izgultam és alig vártam, hogy róluk olvashassak. A többiek annyira nem tudtak lekötni, kissé unalmassá váltak, és úgy éreztem, hogy az ő részük el van nyújtva.
Eszébe jutott Stephen King egyik könyve, a Tom Gordon, segíts!, amit sok évvel korábban olvasott.
Ami kevésbé tetszett:
Néhol unalmassá vált a történet és kevésbé érdekelt, hogy kivel mi fog történni, ez úgy kb a közepe táján volt leginkább érezhető. A karakterek közül nem igazán szerettem meg senkit, lehettek volna kicsit erősebb jellemek.
Örültem volna, ha a megoldás, az egy picit más lett volna, esetleg valami természetfeletti dolog vagy ilyesmi 🙂 Úgy éreztem, hogy egy kicsit akar ez sci-fi is, thriller is meg krimi is lenni.
Összességében én szerettem! Gyorsan tudtam vele haladni és érdekelt, hogy mit hoznak ki ebből a végére, nekem a lezárás is rendben volt. Szívesen olvasnék még a párostól!
Könyv említések: Stephen King – Tom Gordon, segíts!
BORÍTÓ: Szép munka, nekem illik a történethez és a hangulata is tetszik
TÖRTÉNET: Voltak gyengébb részek, ahol kicsit leült a történet, de alapvetően szerettem
KARAKTEREK: Senkit nem szerettem meg igazán a két lányon kívül, a többiek felejthetőek voltak számomra, de ettől még nem rosszak.
BORÍTÓ: 5/5
TÖRTÉNET: 4/5
KARAKTEREK: 4/5
KIADÓ: Agave
MEGJELENÉS: 2022
OLDALSZÁM: 416
Kedvenc karakter: A két lány
Amit szerettem benne: Alaptörténet
Amit nem szerettem benne: Kicsit néha leült a történet, és unalmassá vált
