Agave,  Lélektani,  2022,  Georges Simenon,  3 pontos,  Krimi,  Regény

Georges Simenon – A mérgezés

MŰFAJ: Krimi, Lélektani

SOROZAT RÉSZE: –

 
FÜLSZÖVEG:
 

“Idilli vasárnap délután a vidéki Donge-villa napsütötte teraszán. Egy kecses kéz arzént perget François Donge kávéjába. A férfi életben marad, de élete legnehezebb kérdésére kell választ találnia: miért akarta megmérgezni őt a felesége, Bébé, akinek mindent megadott?

Ebben a regényben nem a tettes kiléte a kérdés, hanem a tett miértje. Folyik ugyan nyomozás, de leginkább a lelkekben és a múltban. Hogyan történhet meg, hogy két ember élete, akik boldoggá tehették volna egymást, vakvágányra fut?

Georges Simenon ismét bizonyítja, hogy egy lélektani regény is lehet éppen olyan izgalmas, mint a legfordulatosabb detektívtörténet..

Értékelés

Nem olvastam még semmit az írótól, habár lapul pár darab tőle a könyvespolcomon. Kicsit Agatha Christie regényeihez hasonló kötetre számítottam.

Bevezetés:

Szeretem az ilyen típusú könyveket, mert gyorsan lehet vele haladni, és nekem olyan “filmérzését” keltenek. Izgalmasak, és az ember tud találgatni közben, hogy “na vajon ki lehet a gyilkos?” És persze mindig az, akire a legkevésbé gondol az ember.

Bébé karcsú volt, sőt filigrán, a lába hosszúnak tűnt, dereka még kecsesebbnek, viszont soha nem fordította el senkiről a tekintetét. Mosolytalanul, mereven nézett az emberek szemébe, zavarba lehetett jönni tőle. 

Amit szerettem benne:

Igazán kedveltem, hogy nem egy tipikus krimivel van dolgom. Meglepő volt, hogy már az első pár oldalban kiderül, hogy ki követte el a gyilkosságot, kíváncsi voltam, hogy vajon így is le tudja-e kötni a figyelmemet a könyv. 

A karakterek hamar kibontakoznak, megismerjük őket és el is kezdődhet az agyalás, hogy vajon Bébé miért mérgezte meg a férjét? Érdekelt, hogy Bébét mi vette rá erre: talán féltékeny volt? a férje megcsalta, és ez a bosszúja? 

Szerettem, hogy sok a filozofálás a könyvben, Simenon stílusa megnyerő volt számomra. Jól bánik a szavakkal, fent tudja tartani az érdeklődést, még így is, egy új és számomra ismeretlen formában. Ez a könyv leginkább az érzelmekről, kapcsolatokról szól. Bemutatja, hogy mennyi minden történhet egy házasságban, és milyen sokrétegű lehet az.

 

 

Bébé viszont féltékeny volt rá, és irigy, féltékeny a nők miatt, és irigy mindenre: az irodájára, az üzleti ügyeire, a kávéházi törzsasztalaira, a gépkocsijára, arra, hogy milyen szabadon járhat-kelhet, a szabad szellemére, az egészségére, és mi mindenre még…!

 

Ami kevésbé tetszett:

Nem éreztem elég erősnek az indokot arra, hogy egy feleség lemérgezze a férjét. Viszont mindkét félt meg tudtam valahogy érteni, hogy miért viselkedtek így egymással, és hogy miért fajult idáig ez a dolog, ám mégis kevésnek éreztem ehhez, sokkal többféleképpen alakulhatott volna ez. 

Nem ilyenre számítottam krimi gyanánt, maradnék a sima “ki volt a gyilkos?!”-nál. 

Összegzés:

A stílusát szerettem, gyorsan olvasható regény volt. A karaktereken lehetett volna még dolgozó, illetve azon, hogy a kapcsolat, hogy alakult a két szereplőnk között. Összességében nem volt rossz olvasmány.

Könyv említések: 

BORÍTÓ: Nekem túl egyszerű

TÖRTÉNET: Szerettem, hogy nem a tipikus nyomozós krimi, hanem itt tudjuk, hogy ki követte el a gyilkosságot, csak a miértet nem

KARAKTEREK: Nem avattam fel kedvencet, mindenkivel volt valami problémám.

BORÍTÓ: 3/5

TÖRTÉNET:  3/5

KARAKTEREK: 3/5

KIADÓ: Agave

MEGJELENÉS: 2022

OLDALSZÁM: 176

Kedvenc karakter:

Amit szerettem benne: Alaptörténet

Amit nem szerettem benne: Francois 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük