Agave,  2021,  Avi Loeb,  Memoár,  3,5 pontos

Avi Loeb – Földönkívüli

MŰFAJ: Memoár, tudományos

SOROZAT RÉSZE:

 

FÜLSZÖVEG:


A Harvard egyik legjobb csillagásza elénk tárja vitákat kiváltó elméletét arról, hogy a naprendszerünket nemrégiben egy távoli csillagrendszerben élő, fejlett földön kívüli civilizáció látogatta meg.

2017 végén egy hawaii obszervatórium kutatói megpillantottak egy objektumot, amely a naprendszerünk belsejében száguldott, méghozzá olyan gyorsan, hogy csak egy másik csillagról érkezhetett. Avi Loeb, a Harvard csillagászati tanszékének vezetője bebizonyítja, hogy az ’Oumuamua névre keresztelt jelenség nem lehetett aszteroida; ahhoz túl sebesen mozgott, túl furcsa pályán haladt, és nyomát sem mutatta gázképződésnek vagy szétesésnek. Szerinte csak egyetlen lehetséges magyarázat képzelhető el: az objektum egy távoli, földön kívüli civilizáció fejlett technológiai eszköze.

Ebben a könyvében Loeb végigvezeti az olvasót naprendszerünk első bizonyítottan csillagközi látogatójának izgalmas történetén. Felvázolja nagy felzúdulást kiváltott elméletét és annak jelentőségteljes következményeit, amelyek mind a természettudományra, mind a vallásokra, mind fajunk és bolygónk jövőjére hatással lehetnek. A Földönkívüli elgondolkodtató útja a tudomány, a téridő és az emberi képzelet legtávolabbi zugaiban azt sugallja az olvasóknak, hogy a határ a csillagos ég, és hogy érdemes nyitott elmével elgondolkodni azon, amit ott találhatunk. Bármilyen különösnek is tűnik.”

Értékelés

Szerintem nincs a földön olyan ember, akit ne érdekelne a földönkívüli élet. Gyerekkorom óta mozgatja a fantáziámat, hogy vajon egyedül vagyunk-e? Amikor megláttam az új megjelenések között ezt a kötetet, hamar lecsaptam rá, kíváncsi voltam, hogy hogyan vélekednek erről a tudósok.

Bevezetés:

A könyv borítója valami csodálatos, nagyon találó, figyelemfelkeltő. Nem egy hosszú olvasmány, így viszonylag gyorsan lehet vele haladni.  Az íróval kapcsolatban eddig csak cikkekkel találkoztam, de úgy tudom, hogy nincs sok könyve. Leginkább regényeket szoktam kézbe venni, egy tudományos, képekkel teli kötetre számítottam, amiből tanulhatok.

Ugyanakkor – mint azt az imént elmagyaráztam – az ‘Oumuamua esetében nem tapasztaltunk gázképződést. Mégis letért a pályájáról.

 

Amit szerettem benne:

Hamar belekezdünk a lényegbe, Loeb élvezhető stílusban magyaráz és mesél. Kicsit aggódtam, hogy túl száraz lesz, de kellemesen feldobják az önéletrajzi információk és történetek. Kiemelkedő része a könyv azon része, ahol az író felhívja a figyelmünket azokra a dolgokra, amik nem csupán ebben a témában érintettek, hanem máshol is megtapasztalhatja az ember. Ilyen például az, hogy ne csak egy szemszögből vizsgáljuk meg egy adott témát, vagy, hogy ne nyomjuk el senkinek a tudásvágyat, mindig engedjünk a kíváncsiaknak.

Szerettem, hogy nem csak tudományos jelleggel közelíti meg a földönkívüliek kérdését. Teljesen laikusként is fejtegeti a témát, több elméletet, gondolatmenetet is megemlít, amelyeket képekkel is illusztrál. Nem megmagyarázni és ráerőltetni akarja az emberekre a véleményét, csak közvetít és elmeséli, hogy ő hogyan jutott el a saját hipotéziséhez. Ez rendkívül szimpatikus volt számomra, és nem utolsó sorban pedig az, hogy több fizikust is szóba hoz.

Ez a szellem, ha nyitottabbak vagyunk azzal kapcsolatban, amit tudunk, és azzal, amit nem, hosszú távon csak erősítené a tudósaink hitelességét.

 

Ami kevésbé tetszett:

Abban bíztam, hogy rengeteg olyan adat és tényállítás lesz majd ebben a könyvben, amiről még nem hallottam, és biztosan lesznek “titkosabb” infók is, hogy a földönkívüliek minden krémjét-habját megkapom most összesítve. Sajnos, így egy picit csalódás lett az olvasmány, és el tudtam volna képzelni sokkal több képet is. Úgy éreztem, hogy inkább egy életrajzai-tudományos könyvet kaptam.

Túl sok volt a filozofálás és a mellébeszélés. A lényegi részből eléggé keveset tud meg az olvasó, többre számítottam. Valahogy nem sikerült a végére megtalálni az arányát annak, ami tény és annak, ami találgatás. Leginkább ez egy ilyen “kiírom magamból” a dolgokat regényre sikeredett, az én nézőpontomból. Rengeteg olyan említés volt, amiből az jött le, hogy nem ismerik el eléggé a munkáját és nem támogatják elegen ehhez. Nyilván nem azt vártam volna, hogy minden komolyabb információt közzétesznek a könyvben, de ennél azért többet.

Az elején jónak tartottam az ötletet, hogy a saját életéről is mesél az író, nem volt ettől annyira száraz az olvasmány, viszont a végén annyira elment ebbe az irány, hogy az Oumuamuáról nagyon kevés szó esett. 🙁 Azt reméltem, hogy sokáig fogok elmélkedni erről a témáról és úgy teszem le a könyvet, hogy “hűha”, nos, ez nem történt meg. Ettől függetlenül nem egy rossz olvasmány, ha valakit érdekli a téma, akkor ajánlom, mert nem hosszú könyv.

Összegzés:
 

Sajnálom, hogy a végére nem sikerült szerettem annyira, mint számítottam rá; viszont érdekes olvasmány volt, kisebb hibákkal. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a hasonló témák boncolgatását.

BORÍTÓ: Nem találok benne hibát, szép munka.

TÖRTÉNET: Több kép is elfért volna benne, sok volt a saját életről szóló mellékrész és még több a filozofálás.

KARAKTEREK:

BORÍTÓ: 5/5

TÖRTÉNET:  3/5

KARAKTEREK:

KIADÓ: Agave

MEGJELENÉS: 2021

OLDALSZÁM: 256

Kedvenc karakter:

Amit szerettem benne: Az érdekes részeket, és a plusz információkat

Amit nem szerettem benne: Kissé unalmasnak tartottam néhány részt, vártam volna több képet

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük