Agave,  2021,  Low fantasy,  Fantasy,  2,5 pontos,  Regény

Alix E. Harrow – Tízezer ​ajtó

MŰFAJ: Fantasy, Low-fantasy

SOROZAT RÉSZE:

 

FÜLSZÖVEG:

“January Dudose nem hétköznapi története az 1900-as évek elején veszi kezdetét. A lány Cornelius Locke pártfogoltjaként éli mindennapjait a milliomos üzletember vermonti birtokán, miközben apja régészeti felfedezőként a világ legkülönbözőbb pontjain kutat letűnt civilizációk után és gyarapítja egzotikus tárgyakkal Locke gyűjteményét. January az egyik nap a házban bolyongva talál egy könyvet, ami mintha idegen világok varázslatos illatát hordozná magán. Ajtókról mesél, melyek átjáróként funkcionálnak a távoli helyek között. A lány ekkor még nem sejti, hogy ez az esemény milyen hatással lesz az életére, és milyen veszélybe sodorja majd. Az addigi kényelmes mindennapok egyik napról a másikra borulnak fel, ráadásul egy olyan sötét erő veszi üldözőbe, ami nem retten meg semmitől.

Alix E. Harrow bemutatkozó regénye káprázatos világábrázolásával és lírai prózájával varázsolja el az olvasót. A Tízezer ajtó felejthetetlen utazások, örök barátságok és világokat átívelő szerelmek szívbemarkoló története, középpontjában egy nagyon szerethető főhőssel, aki képes minden veszéllyel szembenézni, csak hogy rendelkezhessen a saját sorsa felett.”

 
Értékelés

A regénnyel az Agave könyvek friss megjelenései között találkoztam. Az első gondolatom az volt, hogy a borító nagyon gyönyörű, és a fülszöveg is rettentően felcsigázott, így hát megvettem.

Bevezetés:

Semmit nem olvastam még az írótól, magyarul ez az első regénye, ami megjelent (ahogy én tudom). Így semmilyen tapasztalatom nem volt a stílusával, de annyira szimpatikus volt a fülszöveg, hogy tudni akartam mi rejtőzik a tízezer ajtó mögött. A könyv portál fantasyt ígér nekünk, és abban is reménykedtem, hogy erről a témáról fogok olvasni.

– Egy anyátlan kis batyuként érkezett a házamba. Egy rejtélyes származású, nincstelen árva volt. És most nézzenek csak rá!

 

Amit szerettem benne:

Az alaptörténet érdekesen indul, megismerkedünk a főszereplőnkkel: January egy szimpatikus kislány, könnyedén tudunk vele azonosulni. Az írónő stílusa nagyon kifinomult, szépen fogalmaz. Gyakorlatilag bármelyik oldalról tudnék kimásolni mondatot, mert mindegyik igényesen van megírva. Látszik, hogy mennyire foglalkoztak a szöveggel (és ez a fordítónak is nagy dicséret), mert a megfogalmazás és a szövegalkotás gyönyörűen sikerült.
 

Több témát is felhoz a regény, amire figyelmet szentel: rasszizmus, szülő-gyerek kapcsolat, állatkínzás. Ezek mind fontos dolgok, amiről beszélni kell.

Szerettem, hogy sok más könyvet is megemlítenek (pl: Fehér agyar, A dzsungel könyve, Kincses sziget).

A történt két szálon keresztül mutatja be nekünk az eseményeket. Az egyik a múlt, a másik pedig a jelen, ahol January történetét tudjuk nyomon követni. Én ezt alapvetően szeretem, viszont ennél a regénynél a kivitelezéssel voltak bajok. És sajnos nagyjából elmondtam minden pozitívumot.

Ilyenkor nem a szavakat kell elolvasni, hanem a szagokból benyomást szerezni, amelyek por- és rostfelhővel libbennek fel a lapokról. A könyv tűnhet drágának és minőségi kötésűnek, vagy túlságosan silány, elmosódott, kétszínű nyomatnak is, esetleg érződhet rajta, hogy ötven évig érintetlenül raboskodott egy szivarozó öregember otthonában. A könyvek illata árulkodik az olcsó izgalmakról, a fáradságos tanulásról vagy a megoldatlan rejtélyek irodalmi súlyáról.

 

Ami kevésbé tetszett:

A legnagyobb bajom a regénnyel az volt, hogy nem az, amit a fülszöveg ígér. Ha valaki portál fantasyra vágyik, akkor csalódni fog,

Én új világokra, felfedezésre, kultúrákra és  nem utolsósorban izgalomra vágytam. Ehelyett kaptam két történetszálat, amiből az egyik teljesen felesleges volt, hiszen egy fejezetben el lehetett volna mondani, hogy mi történt és miért fontos. Ezt a részét a könyvnek rettentően untam, ritkán gondolom azt, hogy át akarom lapozni a sorokat, de ennél határozottan így éreztem. Nem történt semmi, mesélés volt az egész, de csak az utolsó fejezet volt fontos belőle.

January szála is bosszantott már úgy 5-6 fejezet után, mert az ő története is vontatottá kezdett válni, hiába a szép írás, ha unja az olvasó! Sokkal pörgősebb könyvre számítottam a fülszöveg alapján. Az egyetlen karakter, aki érdekelt a kutya volt. Mindig vártam, hogy na! majd most indul be a sztori, de sajnos nem érkezett el ez a pillanat. A könyv első oldalától az utolsó oldalig unatkoztam és vártam a végét.

A fentebb említett fontos témák is olyan nyögve-nyelősen mentek. Persze nagyon fontos a rasszizmus kérdése, de ebben a könyvben gyakorlatilag annyiban nyilvánult meg, hogy a feketék a jók, a fehérek meg a rosszak. Olyan volt ez a könyv, mint egy gyenge gyerekmese. A főgonosz is jobban hasonlított egy öreg, szomszéd bácsihoz, aki elzavarja a gyerekeket, ha valami nem tetszik neki. (jajj ezek a suhanc kölykök megint átrúgták a labdát!) Abszolút nem volt semmi motivációja és nevetséges volt.

Az életben se minden fekete/fehér, és itt a karakterek is nagyon kiszámíthatóan viselkedtek, aki jó volt, az jó volt. A gonoszok közül meg mindenki gonosz volt az első perctől kezdve, nem volt változás, nem hullámzott a történet. Folyamatosan csak olvassuk a sorokat (ami persze gyönyörűen meg van fogalmazva), de a mondanivaló kárára ment.

January apja egy töketlen ember, és egy rettentően rossz apa. Lehet ezt magyarázni, de egy igazi apa, aki szereti a gyermekét nem így viselkedik…

Olyan dolgokat említ az író, mint a vérpárducok, emberevő óriások…mégis hol maradtak ezek???? Annyi lehetőség volt ebben a regényben, de nagyon rosszul sikerült a kivitelezés….Kiszámítható is volt, rettenetesen. Élményre hasonló volt nekem az Ezüstfonáshoz, de azért ez jobban érdekelt, ám nem sokkal.

Összegzés:
 
Szerettem volna, ha tetszik ez a könyv, viszont mellé nyúltam. Azoknak ajánlom, akik szeretik a lassabb, vontatottabb történeteket is, ja és nem portál fantasyt szeretnének olvasni, mert ez nem az.

Könyv említések: Fehér agyar, A dzsungel könyve, Kincses sziget, Twist Olivér
 

BORÍTÓ: Rendkívül szép, és illik a műfajhoz.

TÖRTÉNET: Lapos volt és unalmas. Sokkal többre számítottam, csalódás volt.

KARAKTEREK: Nem igazán érdekelt senki, csakúgy, mint a történet. Kiszámíthatóan viselkedtek vagy csak egyszerűen bután.

BORÍTÓ: 5/5

TÖRTÉNET:  2/5

KARAKTEREK: 2/5

KIADÓ: Agave

MEGJELENÉS: 2021

OLDALSZÁM: 368

Kedvenc karakter: A kutya

Amit szerettem benne: Szép fogalmazás, könyvemlítések

Amit nem szerettem benne: Unalom, unalom…

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük