XXI. század,  2018,  Thriller,  4 pontos,  Pszicho-thriller,  Sarah Pinborough,  Regény

Sarah Pinborough – 13 perc

MŰFAJ: Krimi, thriller

SOROZAT RÉSZE:

FÜLSZÖVEG:

″13 percig halott voltam.
Nem emlékszem, hogyan kerültem a jeges vízbe, de valamiben biztos vagyok – nem baleset történt és nem akartam megölni magamat.
Azt mondják, tartsd közel a barátaidat, az ellenségeidet pedig még közelebb. De egy tinédzser lány nehezen tesz különbséget a kettő között…

A 13 perc megragadó YA pszichológiai thriller Sarah Pinboroughtól – emberekről, félelmekről, manipulációról és az igazság erejéről. A könyv szerzőjét a magyar közönség a Ne higgy a szemének! című pszichológiai thriller kapcsán ismerhette meg.
A könyv filmes jogai már elkeltek, a regényből készült sorozatot a Netflixen láthatják majd a nézők.

„Megható és egészen magával ragadó. Nem tudtam letenni.” – Stephen King.”

 
Értékelés

Ez a könyv már 2018 óta a birtokomban van, h jól emlékszem könyvhéten vásároltam meg. Sokaknál láttam már és jókat hallottam róla, idén végre eljutottam oda, hogy én is véleményt alkossak. Nem sokat tudtam a cselekményről és az írótól sem olvastam még semmit, pedig már több könyve is elérhető magyarul.

Bevezetés:

Nem tűztem ki nagy elvárásokat a regényhez, direkt valami könnyed krimire vágytam, amin nem kell túl sokat agyalni, leköt és szórakoztat. A borítója csodaszép, szerencsére nekem még a nagyobb keménytáblás kiadás van meg, sajnos ez már nem kapható. Kellemes tartani, nem volt zavaró egy percre sem, hogy nagyobb könyv, a betűk is megfelelően nagyok voltak és biztosították a gyorsabb haladást.

Azonnal a lényegre tér a könyv, főszereplőnk Natasha 13 percig volt halott. Sajnálatos módon azonban semmire sem emlékszik ebből, sem pedig arról nincs semmilyen emléke, hogy mi történt vele a halála előtt. Ez a koncepció már önmagában is mindig érdekes, főleg, ha egy kis bűnügyi szállal is meg van hintve. Lévén, hogy szeretem a krimiket, így eléggé lekötött már az elején is a regény.

Kiderült, hogy az örök tünékeny valami. Csak a halál örök…

Amit szerettem benne:

Gyakorlatilag visz magával a történet, mert az olvasó arra kényszerül, hogy minél többet megtudjon erről az esetről, vajon mi történt Natashával? A fő kérdés ez a kötetben, és szerencsére izgalmasan feszegeti a témát az író, megspékelve a tini dolgokkal. Nem csupán a halál oka fontos szál a könyvben, megjelenik még a bullying avagy terrorizálás; téma még a drogok használata is és a baráti kapcsolatok.

Szerettem, hogy élvezhető a könyv, habár a tinik veszekedéseit annyira nem viseltem jól, és tulajdonképpen egyik karaktert sem sikerült a szívembe zárni, mégis olvastatta magát. A pozitív szereplők ezzel szemben erősek voltak. Hannah kitartása és kedvessége szimpatikus volt számomra, tetszett, hogy Jamie kiállt a barátja mellett. De talán itt nem is az volt a fontos, hogy megszeressük őket, hanem maga a történet és a mondanivaló.

Az író stílusa szerintem laza, beleillettek a szavak a tinédzserek szájába, nem beszélt túl gyerekesen, de túl éretten sem. A gyerekkori problémákat is életszerűen visszaadta azzal, ahogy a szereplőink viselkedtek (barátság, szülők, szerelem), nem vont taszító a csúnya beszéd sem.

Egy pszichopatának talán nincs szüksége indítékra. Lehet, hogy csak a hatalom érzetét akarja.

Ami kevésbé tetszett:

Aki nem kedveli azokat a regények, ahol nem szeret meg egyetlen szereplőt sem, az inkább hagyja ki. Ugyanis ebben a könyvben tipikusan a nyávogós, elkényeztetett lányokról olvashatunk. A szülők nem tudom hol rontották el, de már fiatalon drogoznak, szexelnek és kijárkálnak éjjel. Bosszantó volt úgy olvasni a regényt, hogy a szülők nem próbáltak meg tenni ezek ellen. Látszott, hogy aggódnak a gyerekekért, de nem cselekedtek. Hiányoltam a könyvből azt a részt, ahol a szülők beszélni próbálnak a gyerekekkel (mármint come on~ majdnem meghalt a gyereked, de nem érdekel, hogy mit érez? nem próbálsz neki segíteni, hogy mi történhetett?)

A legzavaróbb a könyvben pedig az volt, hogy Becca, akivel azonosulnunk kellene -mert ő volt a megbántott, magára hagyott lány-, ugyanolyan szemét módon viselkedett az egyetlen barátnőjével. Képes volt félredobni őt, csak, mert a régi barátnője újra beszél vele. Persze tudom, hogy ez elengedhetetlen volt a sztori szempontjából, de akkor is rosszul éreztem magam tőle, amiért így beszélt Hannah-val. Ha nekem egyetlen barátnőm van, aki még beszél velem és aki egyébként tök normális és KEDVES, akkor miért is vagyok vele egy tahó? Pontosan emiatt vontam le a könyvből 1 pontot.

Összegzés:

A rossz tulajdonságai mellett szerintem ez egy jó kötet, és aki el tud vonatkoztatni attól, hogy mennyire idegesítőek benne a tinik, az fogja tudni élvezni. A krimi szál sem túl egyértelmű, mert próbál megvezetni minket az író, ettől azonban még kitalálható, viszont cseppet sem zavaró. Ajánlom mindenkinek aki egy könnyű krimire vágyik; azok számára is élvezhető olvasmány lehet, akik most ismerkednek a műfajjal.

BORÍTÓ: Tökéletes.

TÖRTÉNET: Laza volt, tipikusan olyan könyv, amivel gyorsan tudsz haladni és leköt. Téli olvasmánynak remek választás volt.

KARAKTEREK: Annyira nem tudtam azonosulni velük, mert már nem az én korosztályom. Jól kidolgozottak, nem voltak egyformák, szeretni éppen nem szerettem meg senkit, de ez a könyv nem is erről szólt.

BORÍTÓ: 5/5

TÖRTÉNET:  4/5

KARAKTEREK: 3/5

KIADÓ: XXI. század

MEGJELENÉS: 2018

OLDALSZÁM: 368

Kedvenc karakter: Jamie

Amit szerettem benne: Alaptörténetet

Amit nem szerettem benne: A krimi szál elég egyszerű, nem tudtam azonosulni a karakterekkel, nem szerettem őket

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük