Ifjúsági,  Klasszikus,  Fantasy,  2019,  Young Adult,  4 pontos,  Filmadaptáció,  Regény,  Meseregény

Frances Hodgson Burnett – A ​titkos kert

MŰFAJ: Klasszikus, gyermekkönyv

SOROZAT RÉSZE:

FÜLSZÖVEG:

“Évtizedek óta kultuszkönyv, amit nagyanyáink és apáink is változatlan érdeklődéssel olvastak, s olvassák a mai fiatalok is. A könyvnek számtalan különféle kiadása jelent meg, filmet is készítettek belőle, manapság is játsszák. Az édes-bús történet központi szereplői: egy zárkózott, árva kislány és egy betegeskedő kisfiú, akik rátalálnak az elveszett Édent felidéző, varázslatos kertre – és egy jó barátra, Colinra. A könyv most új köntösben, de változatlan szöveggel jelenik meg.”

 
Értékelés

Ezzel a regénnyel azóta szemezek, mióta kitaláltam, hogy klasszikus gyerekkönyveket fogok olvasni (lehetőség szerint angolul, a gyakorlás miatt). Ki is néztem egy angol verziót belőle, viszont most könyvvásárlás stoppot hirdettem ki magamnak, mert túl sok az olvasatlan könyvem, így későbbre csúszik ez.

Bevezetés:

Az elolvasására magyarul akkor szántam rá magam, amikor a BookTube Könyvklub kihirdette a márciusi témát, Virágba borulva címszó alatt (link). Azért is esett erre a választásom, mert az OSZK oldalán megtalálható ingyenes formában bárki számára. 

Talán minden jó dolog úgy kezdődik, hogy az ember mondogatja, addig-addig, amíg végül meg is teszi.

Amit szerettem benne:

Többféle borítóval is megjelent a regény, nekem az angol puffin verzió tetszik leginkább, és a könyv elolvasása után tudatosult bennem, hogy ebből bizony van filmadaptáció is (nem is egy). Így az olvasók a regény után filmváltozatban is láthatják a történetet.

Szégyen, hogy ilyen régóta olvasok és még nem jutottam el ehhez a kultuszkönyvhöz, de végre ezen is túl vagyok! Sajnáltam, hogy nem korábban találkoztam a történettel, mert valóban egy szívmelengető, kedves és szép írás. Mary Indiában született egy gazdag család gyermekeként, ám hiába a vagyon, ha a kellő szeretetet és törődést nem kapta meg a kislány. Nem is csoda hát, ha a regény elején elkényeztetett és akaratos szereplőként ismerkedhetünk meg vele, nagyon tetszett a karakterfejlődés, amit az író kiválóan prezentál nekünk.  

A fejezetek nem hosszúak, szépen vannak tagolva és habár a nyelvezet néhol régies, egyáltalán nem zavaró a tájszólás sem, könnyű hozzászokni. A stílus élvezhető, igazából egy nap alatt elolvasható a könyv, mert olvastatja magát.

Dickon első perctől kezdve érdekes szereplője az eseményeknek, szerettem a két gyerek közötti kapcsolatot. Ő volt számomra a legkedvesebb a csapatból. Annyira odaadóan, lelkiismeretesen és kedvesen ápolta a keret, kellemes volt olvasni ezeket egy gyerek szemszögéből. A gyerekek kert és állatok iránti szeretete nagyon megmutatkozik a regényben, mindenre rácsodálkoznak és boldogok az apró dolgoktól is. Nagyszerűen volt felépítve Collin fejlődése, várható volt és felnőttként kiszámítható, de megmosolyogtatja az olvasót.

– Barátkozni akarsz velem? – kérdezte a vörösbegytől, mintha valaki emberfiától kérdezte volna. – Akarsz? – És ezekben a szavakban nyoma sem volt a kemény, gőgös indiai hangnak. Melegen, rábeszélően faggatta a madarat. Ben Weatherstaff éppen úgy meglepődött most, mint az imént Mary, mikor az öreg füttyentett.

Ami kevésbé tetszett:

Ami miatt levontam a könyv értékeléséből az az volt, hogy egy picit lassan indul be, illetve, hogy a tájszólások miatt, nem találtam bosszantónak, csupán túlzás volt egy-két helyen, lehetne kevesebb. Maga a történet nagyon szép és van mondanivalója, azonban egy icipicit szájbarágósra sikeredett, gyerekként biztosan kedvenc lett volna.

Collin apját nem szerettem.

Összegzés:
 

Tele van szeretettel, megható történet, amit mindenképpen ajánlok olvasásra a gyerekeknek is. 

BORÍTÓ: Sokféle megjelent. Nekem az angol puffinos verzió a kedvencem.

TÖRTÉNET: Egy picit erőltetett lett számomra, de egy kedves és szerethető történet.

KARAKTEREK: Aranyosak, változatosak. Könnyű megjegyezni őket és a történettel együtt megmaradnak az ember fejében.

BORÍTÓ: 4/5

TÖRTÉNET:  4/5

KARAKTEREK: 4/5

KIADÓ: Ciceró

MEGJELENÉS: 2019

OLDALSZÁM: 304

Kedvenc karakter: Dickon

Amit szerettem benne: Alaptörténetet

Amit nem szerettem benne: Tájszólások, és az, hogy kicsit erőltetett volt

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük